Top

A macskák alsó húgyúti megbeetegedésben szenvedő állat takarmányozása

Közzétéve: 2019-09-12 18:37:18

 

A húgykőképződés, a húgyutak fertőződése, daganatai, gyulladása és veleszületett rendellenességei mind okozhatnak húgyuti fertőzésre jellemző tüneteket. A macskák alsó húgyúti megbetegedéseinek (Feline Lower Urinary Tract Disease) oktana többféle lehet, mi most a leggyakrabban előforduló problémáról: a struvit- és kálciumoxalátkövek kialakulásáról teszünk említést.

A tulajdonos sokszor azzal szembesül, hogy a cica kedvetlen, étvágytalan, sokat kuporog, próbál vizelni, de csak kis mennyiséget sikerül kicsorgatnia, esetleg nem is oda vizel, ahova eddig illetve a vizelet véres jellegű is lehet.

Az állatorvosi rendelőben szükséges vizsgálatok közül a következők lehetnek fontosak:
V
izeletvizsgálat, vérkép és biokémiai vizsgálat, ultrahang és röntgenvizsgálat. A vizelet vizsgálatakor a vizelet kémhatására és az esetleges húgykövek minőségére vagyunk kíváncsiak. A vizeletvizsgálat során készülhet bakteriológiai vizsgálat is, aminek az esetleges bakteriológiai fertőződés kórokozójának antibiotikumra történő érzékenységét vizsgálja a laboratórium, ahova továbbküldik a mintát. A struvitkő kialakulása általában ureáz-termelő Staphylokokkus és Proteus fajokkal együtt jelentkezik. Ebben az esetben a vizelet kémhatása konstans alkalikus. Ugyanakkor a már kialakult kövek miatt más baktériumok is áttörhetik a húgyutak védekezőfalát és ezek felszaporodása már csak másodlagosan következik be. A mikroorganizmusok sajnos a köveken belül is képesek életben maradni.


Az ultrahangvizsgálattal vizsgáljuk a veséket és a húgyhólyagot, valamint annak tartalmának a minőségét. A röntgenvizsgálattal a kövek elhelyezkedésére derülhet fény. A filmen alkotott képéből a kövek méretéről, formájáról és kálciumtartalmáról kapunk információkat. Sajnos vannak kövek, amelyek vagy összetételükből adódóan vagy méretüknél fogva nem mutathatók ki natív röntgenfelvétellel, de klinikai tünetekben mégis megnyilvánulnak. A macska vesekövek sokkal gyakrabban állnak össze kálciumsókból, mint struvitból.

Különböző kristályok képződését a vizelet pH értéke befolyásolja. Általában a vizelet alkalikus pH-jánál javarészt struvitkövek keletkeznek, míg a savas pH-nál kálciumoxalátkövekre számíthatunk. A vizelet kémhatása változik egy nap alatt is folyamatosan, hiszen változik a felvett takarmány minőségétől, mennyiségétől és a takarmányozás módjától is. Így egyetlen vizelet pH mérésből még nem tudunk következtetni annak valódi kémhatására.

Az alsó húgyúti megbetegedéseknek különösen az 1 és 6 év közötti macskák vannak kitéve. A kandúr macskáknál a húgycső kis átmérője miatt gyakrabban jelentkezik ez a probléma. Ivartalanítással az elváltozás még tovább fokozódhat. A kevés folyadékot fogyasztó, de sok száraz takarmánnyal etetett macskák szintén magasabb veszélynek vannak kitéve. A túlsúllyal növelni lehet a FLUTD rizikóját.

A struvitkövek a vizelet magas magnézium-ammónium-foszfáttartalmából keletkezik. Ez a túltelítettség ureáz-termelő baktériumok hosszantartó jelenlétekor szinte biztos. Ennek ellenére a macskák struvitköveinek 70%-a tiszta vizeletben áll össze.

A kálcium-oxalát kövek keletkezését a takarmány állati eredetű fehérjéje, a nátrium és összetetett szénhidrátok segítik elő. Mindezt támogatja a kevés vizelet termelődés, annak magas oxalát-, kálcium- és citráttartalma.

A húgykövek keletkezése és a baktériumok folyamatosan gyulladást tartanak fenn a húgyhólyagban. Ennek takarmánnyal történő gyógyítása ma nem létezik. Viszont a kövek keletkezését tudjuk ezen keresztül, azaz a vizelet kémhatásán keresztül befolyásolni.

Mint azt már beszéltük, a vizelet mennyiségét (bármilyen összetételű kő keletkezését kívánjuk megakadályozni) növelni kell a hólyag „öblítése” érdekében. Az amúgy is kevés vizet fogyasztó macskák száraz táppal történő takarmányozása kevéssé javasolt, hiszen ezek a tápok lényegesen kevesebb folyadékot tartalmaznak, csupán csak 10%-ot, míg a konzerv tápok 72%-ot. Ugyanebből a tulajdonságukból kifolyólag sokkal romlandóbbak, így ha ezzel tápláljuk macskánkat, ne felejtsük etetés után elmosni a táljukat.

De válasszuk szét most a struvitkövek és homokszemcsék valamint a kálcium-oxalátkövek közötti különbséget dietetikai szempontból.

A kiválasztott táp fehérjetartalma legyen mindkét esetben alacsony, lehetőleg 35-45%-ra korlátozva a száraz takarmányra vonatkoztatva. Ennek oka teljesen kézenfekvő: a takarmány proteintartalma fokozza a vizeleten keresztül történő kálcium-, húgysav- és oxalátkiválasztást.

A struvitkövek esetében a foszfor mennyiségére kell odafigyelni. A felesleges mennyiséget el kell kerülni. A kövek feloldása érdekében a táp 0,5-0,8% közötti mennyiséget tartalmazzon szárazanyagra vonatkoztatva, míg megelőzéskor 0,5-0,9%-ra csökkentsük a mennyiséget.



A magnézium struvitkövek esetében 0,04-0,06% legyen szárazanyagra vonatkoztatva, ha a kövek feloldását szeretnénk támogatni, ha pedig megelőzni szeretnénk, akkor se tartalmazzon 0,04-0,1%-nál többet. Az oxalát-kövek kialakulásának megelőzésére szintén ez utóbbi tápot érdemes etetni a kedvencünkkel.

A kálcium és a nátrium a további két összetevő, amely fontos a kálcium-oxalát kövek elkerülése érdekében. Kálciumból tartsunk be szárazanyagra vonatkoztatott 0,5-0,8% tartalmú diétát a kedvencünknél. Nátriumból se tartalmazzon ennél többet.

A vizelet kémhatását a megfelelő táp úgy állítja be, hogy a struvitkövek feloldása során szükséges pH 5,9-6,1 legyen, a megelőzéséhez pedig 6,2-6,4 tartományt eredményez. A kálcium-oxalátok megelőzéséhez 6,6-6,8 pH-jú vizelet beállítása szükségeltetik.

Azt nem szabad elfelejteni, hogy kedvencünknek adott egy-egy finom falat szintén befolyásolja a vizelet pH-ját, így a FLUTD-os kedvencünk esetében ezeket kénytelenek leszünk megvonni a saját érdekükben!