Top

Kardiovaszkuláris megbetegedések dietetikája

Közzétéve: 2019-09-17 18:29:45

Szívbetegséget kiváltó illetve elősegítő tényezők közé tartozik az állat fajtája, az elhízás, vesebetegség, gyógyszeres terápia, endokrinopathia vagy akár a szívféreggel való fertőződés is. A fajta a legnagyobb kockázati tényező a kutyák esetében. Számos fajta hajlamosabb különböző veleszületett kardiovaskuláris elváltozásra. A krónikus szívbillentyűelégtelenség relatív gyakrabban lép fel a kistermetű kutyafajtáknál, mint az uszkár, törpe schnauzer, chihuahua, cocker spániel, foxterrier, boston terrier, tacskó, pekingi, törpe pinscher és whippet. A nagyobb termetű kutyák, azokon belül is a kanok hajlamosabbak a dilatatív kardiomyopathiára.

Erre a szívelváltozásra a doberman kanok sokkal hajlamosabbak, mint más fajták egyedei. Bizonyos kutyafajták az arrhytmiától szenvednek gyakrabban, amely vagy szívmegnagyobbodással vagy anélkül jelentkezik és előfordulhat, hogy valamely születési szívrendellenesség következményeként mutat tüneteket az állat. A golden retriever, a német juhászkutya és az akita fajták pedig a herzbeutelergussra mutatnak nagyobb hajlamot.

A szívelégtelenség egy állapot, amely elégtelen szívperctérfogattal és így a szövetek metabolikus szükségletének elégtelen kielégítésével jár. A szívelégtelenség nem egy specifikus betegség, hanem egy tüneteggyüttes, amely a szív és a nagy erek funkcionális és strukturális zavaraiból áll össze. Ennek klinikai tünetei a csökkent perctérfogatból (gyengeség, mozgásintolerancia, ájulás), tüdőpangásból (köhögés, nehezített légzés) és a szisztémás folyadékretencióból (májmegnagyobbodás, hasvízkór) vagy ezek kombinációjából áll össze.

Elhízás gyakran figyelhető meg a szívbeteg állatoknál. A túlsúly nem csak megtévesztő lehet, hiszen ez esetben is tapasztalhatunk gyengeséget, mozgáskedvetlenséget illetve gyors légzést, hanem ki is válthat kardiovaskuláris elváltozásokat, tehát egy tünetmentesen fennálló kardivaskuláris zavart a felszínre is hozhat.

A vizsgálatok a vérnyomásméréstől kezdve, a biokémiai paraméterek vérből való mérésén át EKG illetve ultrahangvizsgálatig terjedhetnek. Krónikus veseelégtelenség vagy egyéb vesebántalmak gyakran együttjárnak kardiovaszkuláris zavarokkal. Ez az idősebb állatokra vonatkozik leginkább. Egy szívműködési zavar gyakran ronthat a fennálló vesebetegségen, mivel a perctérfogat nagy része a vesé ellátásához szükségeltetik. A fennálló vesezavar a használni kívánt gyógyszerek dózisát is befolyásolja. A krónikus veseelégtelenség másodlagosan kialakuló magas vérnyomás kockázatát is magában hordozza. Az idősebb macskáknál gyakrabban jelentkező hyperparathyreoidismus pedig a hypertrophiás kardiomyopathia kialakulásának esélyét növeli.

A keringés igyekszik a hiányzó tápanyagokat legalább a kritikus szöveteknek (agy, vese és szív) biztosítani. Ezt csak kompenzációs változásokkal bírja megoldani a szív, a szervezet nátriumot és vizet tart vissza, magas sejten kívüli folyadéktérfogat alakul ki, a vénák teltek lesznek és végül klinikai tünetekben is megnyilvánul az elváltozás.

Mivel a szívelégtelenség a nátrium, klorid és vízvisszatartással jár, ezen tápanyagokra különösen oda kell figyelni a takarmányozás során. A boltokban beszerezhető kutyakonzervek rendelkeznek a legnagyobb sótartalommal. Ugyanakkor a só, azaz a nátriumklorid elhagyásakor gyakran vetődik fel a kérdés, hogy ízlik-e egyáltalán a kutyának/ macskának, hiszen a só stimulálja az állat specifikus ízérzékelő kemoreceptorait. Ezeket az ízérzékelő idegvégződéseket cukorral és specifikus aminosavakkal egyaránt aktivizálni tudjuk. Ezt használják ki a sószegény tápokat gyártó cégek. Egyes kutyáknak már attól megjön az étvágya a diétás tápokra, ha kissé felmelegítjük azokat vagy ha ízfokozót adunk hozzá, amely lehet sószegény leves vagy paradicsomszósz, édesítőszer, mint a méz vagy szirup. Az emberi fogyasztásra alkalmas víz, sütemény vagy keksz szintén túl nagy mennyiségben tartalmazhat sót illetve ásványokat egy szívbeteg állat számára. A rágócsontok szerencsére nem tartalmaz nagy mennyiséget belőle, így azokkal nyugodtan kedveskedhetünk az állatnak.

Mivel a szívbeteg állat terápiájában gyakran szerepel vizelethajtó és ez funkciójának megfelelően a szervezetből a víz mellett a kálium és magnézium kiürülését is fokozza, lényeges ezért ezen ásványokat is megfelelő mennyiségben pótolni a kutya/ macska számára.

A túlsúly mivel komplikáló tényezőként szerepel, az elhízott egyedeket kalóriaszegény tápokkal szükséges az ideális testsúlyra, -kondícióra lefogyasztani. A túlzottan sovány egyedeket pedig energiadús és kiváló minőségű fehérjét tartalmazó táppal kell ellátni. A halolaj magas omega-3 tartalma jótékony hatással van a kachektikus állapotú egyedekre a citokintermelés megváltoztatásában. A hal nem csak hasznos olajjal rendelkezik, de sokkal magasabb a taurintartalma is. Erre alapoznak tápgyártók a macskatápok halalapú tagjaival. A taurin a macskák számára esszenciális aminosav. Esszenciális, hiszen nem képesek ciszteinből és metioninból megfelelő mennyiségben szintetizálni, mert híján vannak a kulcsenzimeknek. A macskáknak szükséges ezen kívül még az epesavak konjugációjához is. Hiányában hajlamosabbak a dilatatív kardiomyopathiának kialakulására is. Kutyák közül ez az elváltozás az amerikai cocker spánielekben és a golden retrieverben alakulhat ki. Hiány fennállásakor vagy külön taurint kell adagolni szájon át az állatnak vagy a szívbeteg állatoknak kifejlesztett dietetikai táppal kell támogatni a szervezet szükségletét, amely már eleve támogató mennyiségben tartalmaz taurint.

A karnitin kicsi, vízoldékony, vitaminhoz hasonló kvaterner amin, amely az emlős állatok szív- és vázizmában található meg nagyobb mennyiségben. Az izomsejtek transzportmechanizmusára korlátozódik a karnitin feladata. Ennek hiányában szintén nagyobb eséllyel alakul ki dilatációs kardiomyopathia.