Top

Takarmányintolerancia és az allergia

Közzétéve: 2019-09-17 19:03:14

 

A takarmány-összeférhetetlenség valamely takarmányra vagy takarmányalkotórészre adott abnormális válaszreakció, amely lehet immunológiai vagy nem immunológiai hátterű.

A takarmányallergia feltehetően a harmadik leggyakoribb hyperszenzibilis bőrmegbetegedés a bolhacsípés okozta allergia és az atopia után.

A dermatológia tünetek a kutyák esetében 4 hónapos koruktól kezdődően egészen 14 éves korukig jelentkezhetnek. Egyes adatok szerint nincs fajtadiszpozíció, míg mások szerint a cocker spániel, a springer spániel, a labrador retriever, a skót juhászkutya, a törpe schnauzer, a shar-pei, a west highland white terrier, a wheaten terrier, a boxer, a tacskó, a dalmata, a lhasa apso, a német juhászkutya valamint a golden retriever fajták esetében gyakrabban fordul elő.

A táplálkozási eredetű allergia nem mutat szezonalitást. A kialakuló bőrkiütések, bőrpír, viszketés, hyperpigmentáció mellett bélgyulladás, hasmenés föllépése is gyakran megfigyelhető. A bőrkiütések a pofán, a lábfejeken, a hónaljban, a végbél környékén, a lágyék területén, a törzsön és a füleken keletkeznek leggyakrabban.

A macskák esetében szintén már hat hónapos koruktól kezdve jelentkezhetnek az első tünetek, de 12 éves koráig bármikor találkozhatunk a tünetekkel az érintett egyedeken. A fajtadiszpozíció itt is kérdéses. A sziámi macskák és azok keverékeiben egyes kutatók nagyobb érzékenységet vélnek felfedezni.

A takarmány összeférhetetlenség tünetei jelentkezhetnek csak a béltraktust érintő reakciók következményeként is. A vezető tünetek a hányás és a hasmenés. A hasmenés lehet vízszerű és profúz, nyálkás vagy véres. (Ilyen tünetekkel jár például az ír szetterek között gyakrabban előforduló glutén intolerancia is.)

A szervezet a felvett takarmányt idegenként azonosítja be, tehát antigénként kezeli. Az emésztőrendszer a legnagyobb védekező felületünk, a legtöbb idegen anyaggal találkozik. Éppen ezért védekező funkcióját fehérvérsejtekkel, a nyiroktüszők és a mesenterialis nyirokcsomók sejtjeivel látja el, amelyeket ellenanyagok és különböző enzimek is támogatnak. A megfelelő emésztés során a fehérjék alapköveikre bomlanak le, amelyek így már gyenge antigének. Az elégtelenül megemésztett fehérje allergiás választ fog provokálni. A leggyakoribb tápanyagallergének 10 000-60 000 Dalton molekulatömegű, vízoldékony glikoproteinek, amelyek hő-, sav- és proteáz-stabilak.

A kutyák bőrallergiájának leggyakoribb antigénjei a tartósítóanyagok és színezékek, a búza, a marhahús, a tojás, a kukorica, a baromfi, a szója és a tejtermékek, míg a macskák esetében a hal, marhahús, baromfi, tejtermékek és tartósító valamint színezőanyagok közül származnak.

A gabona gluténjére nem csak az ember lehet érzékeny (lisztérzékenység). Előfordul házikedvenceinknél is, amelynek oka sajnos nem ismert. Már régen felfedezték azonban azt, hogy az ír szettereknél gyakrabban fordul elő, amely a bél nyálkahártya áteresztőképességének megnövekedéséből adódik. A gabona gliadin tartalma beindít egy aktiváló sort, amely gyulladásos folyamatok megjelenéséhez vezet a bélben.

Az előbb említett reakciók mind immunológiai alapon jönnek létre. Most következzenek a takarmányra adott nem immunológiai válaszok:

A takarmánymérgezés nyilván furcsán hangzik első hallásra. Ez annyit jelent, hogy vannak anyagok, amelyek egészséges mennyiségben semmiféle problémát nem jelentenek, viszont túladagolva toxikózist okozhatnak. Ilyen például az A-vitamin vagy D-vitamin toxikózis. Ugyanígy ebbe a csoportba tartozik a mikroorganizmusok toxikus termékeivel kontaminálódott élelmiszer. A hagyma diszulfidjai a hemoglobin oxidatív károsodását okozza mind a kutyánál, mind a macskánál. A csokoládé teobromin tartalma szintén káros kedvenceink szervezetére. A tartósítószerek közül a benzoesav és a propilénglikol a macska mérgezését okozhatja.

A tonhal, a makréla szintén tartalmaz olyan aminosavat (hisztamint), amely hirtelen jelentkező allergiás reakciót vált ki az állatból az emberhez hasonlóan.

A szénhidrát-intolerancia hátterében valamelyik emésztőenzim hiánya miatti emésztési probléma áll. A hasmenéssel, görcsökkel és hasfájással járó laktóz intolerancia említhető meg ezen a helyen. A kölyökkutya és macska egészséges esetben megfelelő mennyiségű laktáz (tejcukrot bontó) enzimet termel az anyatej laktózának megemésztéséhez. Ha ezt meghaladó mennyiségben veszi fel a kölyök, ozmotikus hasmenés lép fel. A kutya és macska növekedésével laktáztermelése lecsökken.

Bélgyulladás vagy hirtelen történő takarmányváltás után szintén kialakulhat diszacharid intolerancia. Ennek rendeződésére több napra is szükség lehet.

A problémát okozó antigén azonosítása ma már allergiás bőrpróbák állnak rendelkezésre. Ha ez nem sikeres, az eliminációs diéta következik, amely során az állat 1-3 hétig szigorúan csak főtt rizst vagy burgonyát kaphat a tünetek megszűnéséig. Majd elkezdjük az állatot egy-egy antigénnel etetni, ezzel kiszűrve az allergiát okozó anyagot.

Egy másik módszer szerint választhatunk olyan tápot, amelynek fehérjeforrásával még nem találkozott az állat, tehát nem allergizálja. Ilyen lehet a
bárány, pulyka, nyúl, tonhal, lazac , kacsa fehérjéje.

A legújabb tápok közé tartoznak az ún. hypoallergén tápok, amelyek fehérjéit előre megemésztik enzimekkel, így nagyobb fehérjerészek nem kerülnek az állat szervezetébe, nem váltanak ki allergiás reakciót.